Gondolatok

 

 

A ColorGenetics® és a gyerekek

Minden szülő szeretné a legjobbat adni a gyermekének, van aki azért, mert otthon is ezt kapta meg a szerető, védelmező és elismerő családi hátteret. Van aki azért, mert ő hiányt szenvedett valamiben és azt gondolja, hogy ha megkapta volna amit vár, akkor mennyivel jobb, mennyivel több lenne most az élete. Amikor kirepülünk az Életbe, és kapcsolatokba kezdünk, tudat alatt is keressük a családi mintáinknak megfelelő modellt, ki azért, hogy tovább vihesse, ki azért, hogy meggyógyítsa magában ezeket. Amikor elkötelezzük magunkat valaki mellett, jó esetben szerelemből, rosszabb esetben valami általunk megért hiány kompenzálásából, és megszületnek a gyermekek,  ahogy cseperednek és növekednek, csodálkozunk rájuk, hogy kire ütött ez a gyermek, jé pont úgy és azt csinálja mint….és itt jönnek mind két családból fellelhető viselkedési minták. Jó esetben ez úgy hangzik, hogy milyen ügyes, már pont olyan jól bánik a ceruzával mit anyukád, aki olyan szépeket rajzolt neked gyermekkorodban, rossz esetben pont olyan hisztis, mint anyósom...

Tovább

   
     
     

A morphogenetikus mező

 

10 éve, amikor először tapasztaltam meg tudatosan a mező működését, megdöbbentem azon az erőn, ami megjelent az állításokban. Azóta is látom és érzékelem, hogy ez az erőtér jelen van mindenhol, hol jobban, hol kevésbé érezzük. Alig valamit tudunk a benne rejlő lehetőségek tárházáról. Az, hogy ki, hogyan teszi meg az első lépéseit a mező megértésére, az függ az egyén hitétől, a spiritualitásától és persze a megtapasztalásaitól. Nekem a legszebb élményeim azok, amikor valaki nálunk találkozik először a mezővel és rácsodálkozik. Megérkezik szkeptikusként és úgy távozik, hogy érzi, részese volt valami nagyon különleges dolognak, ami segített neki, és rajta keresztül segített másoknak is. Ekkor elkezdi hinni, hogy van valami, ami nem megfogható, nem mérhető, de mégis létező, minden felett álló erő, amit én mezőnek hívok, a lelkek és a szeretet mezőjének....

Tovább

   
     
     

   
   

 

 

 

 

 

 

“Úgy is eltölthetjük az életünket, hogy a világ mondja meg nekünk, kik is vagyunk. Épeszűek vagy őrültek. Szentek vagy szexmániások. Hősök vagy áldozatok. Rábízhatjuk a történelemre, hogy eldöntse helyettünk, jók voltunk vagy rosszak. Engedhetjük, hogy a múltunk határozza meg jövőnket. Vagy akár magunk is dönthetünk”